Make your own free website on Tripod.com
terrierekebtenyésztőegyesület

II., A BTMK tenyésztési programja :

1., Tenyészcél

a., Bevezető :

A bull-típusú terrier fajtakörbe tartozó öt – azaz, mivel az angol bullterrierhez képest a miniatűr bullterrier csupán az előbbi egy kisebb, bár önálló fajtának tekintett méretváltozata, tulajdonképpen csak négy – fajta eredetüket tekintve mind egyetlen közös közvetlen ősnek köszönhetik létüket. Mivel származásuk szorosan összeköti ezeket az angolszász ebeket, nyugodtan tekinthetjük őket egymás unokatestvéreinek. A fennálló rokonság mind a mai napig jól érezhető ezen kutyák alkati, küllembeli jellemzőin és karakterén. A terrierek csoportján belül teljesen elkülönült csoportot, önálló fajtakört alkotnak.

Míg a bullterrier, annak miniatűr változata és a staffordshire bullterrier Angliához kötődik, a Boston terrier és az amerikai staffordshire terrier már a tengerentúlon nyerte el végleges formáját. Azonban az angliai British Kennel Club ( az utóbbi időben Kennel Club UK ) és az amerikai egyesület, az American Kennel Club egymás testvérszervezetei. Kölcsönösen elismerik egymás fajtáit, sőt az általuk végzett tenyésztési és törzskönyvezetési szabályok is tulajdonképpen azonosak.

Közülük a Boston terrier jelenleg az FCI IX. fajtacsoportjába, azaz a társasági kutyák közé van besorolva. A többiek viszont “eredeti” helyükön, a III. fajtacsoportban, a terrierek között találhatóak. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy eredetükben és jelenükben is elválaszthatatlanok. ( Példa : az FCI az argentin dogot, vadászati célú kitenyésztése miatt sokáig a VI. fajtacsoportba, vagyis a kopók közé sorolta. Végül a “helyére tették” a fajtát legközelebbi rokonai között a II. fajtacsoportban. ).

Magyarországon a bull-típusú terrierek közül az amerikai staffordshire terrier és az angol bullterrier örvend nagy népszerűségnek. A staffordshire bullterrier az utóbbi egy-két évben kezdett divatba jönni Magyarországon, míg a miniatűr bullterrier és a Boston terrier példányai még ma is ritkaságszámba mennek. Azonban még a két viszonylag közismert fajta sem rendelkezik akkora populációval, amely vetekedhetne egy-egy igazán divatos fajtáéval ( pl.: németjuhász, rottweiler, boxer, stb.) Ezen viszonylagos számbéli hátrányuk és a köztük fennálló már említett rendkívül szoros rokonság mindenképpen indokolja, hogy együtt kezeljük őket. Éppen ezért a fajták magyarországi gondozását az anyaországok egyesületeinek szabályozása, előírásai alapján felvállaló BTMK tenyészcélja is megegyező mindannyiuk esetében.

b., Fajtatörténet :

A felsorolt fajták közös őse a XVIII-XIX. századi Angliában kedvelt szórakozási forma, az állat- s különösen a kutyaviadalok kegyetlen céljára lett kitenyésztve a középkori bulldog és több simaszőrű vadászterrier keresztezésével. Ez a négylábú gladiátor ötvözte a bulldog hihetetlenül erős fizikumát a terrierek fürgeségével és kitartásával, így hamarosan ez a keverék vált a legsikeresebb harcossá. A kívánatos tulajdonságok rögzítése érdekében megindult a legkedveltebb és legsikeresebb egyedek vonaltenyésztése. Noha ekkoriban még alig-alig beszélhettünk a mai értelemben vett fajtatiszta példányokról, lassan körvonalazódtak egy többé-kevésbé egységesnek nevezhető típus jellemzői.

Miután az állatviadalok az 1835-ben elfogadott “Human Acts” néven ismertté vált törvénynek köszönhetően betiltásra kerültek a szigetországban, az ún. “bull and terriers”, másnéven “half and half” (fele-fele, vagyis félvér) ebek tenyésztése is új irányt vett. Az 1800-as évek közepére megjelentek és hamar divattá váltak a kutyakiállítások, melyeken az összes fellelhető ebet bemutatták. Mivel a kiállításokon kategorizálni kellett a szereplőket, származásuk és küllemük alapján elkezdték fajtákba sorolni őket. A korábban kizárólag gladiátorként használt bull and terrier-ek is megjelentek kiállításon, s pompás felépítésüknek, látványos izmainak és bátor fellépésüknek köszönhetően sikert sikerre halmoztak. Ezekből az ebekből alig néhány, a kutyáknál rendkívül gyorsan váltakozó generáció alatt kitenyésztették a ma is ismert, közkedvelt fajtákat.

Ezek a kutyák megőrizték a viadoreb ősökben nagyra értékelt tulajdonságokat, ugyanakkor a gondos szelekció eredményeként mentessé váltak mindenféle agressziótól. Nem véletlen, hogy mindannyiuk fajtaleírása, standardja (II/1-4. Sz. melléklet) hangsúlyozza bátorságuk mellett alapvetően barátságos természetüket és kiegyensúlyozott idegrendszerüket. A bullterrier, a később véglegesített miniatűr bullterrier és a staffordshire bullterrier ezért szereztek maguknak híveket a kutyatartók körében Angliában már a XIX. század végén, s később szerte a világon.

Miután 1835-től kezdve az őshazában szigorúan üldözték a kutyaviadalok szervezőit, közülük sokan áttelepültek a tengerentúlra. Ezek a kivándorlók természetesen veterán “bull and terrierjeiket” sem hagyták otthon, így az USÁ-ban is meghonosították a küzdelmeket és a hozzájuk kapcsolódó fogadásokat. Azonban hamarosan itt is végeszakadt az “aranykornak”, mivel 1878-ban az Egyesült Államok legtöbb részén betiltották a viadalokat. Akárcsak Angliában, az USÁ-ban is megkezdődött a kiállítások, a fajkutyák korszaka. Az egykori viadorokból viszonylag rövid idő, alig tíz év alatt kitenyésztették a ma is ismert két fajtát, a Boston terriert és az amerikai staffordshire terriert. Érdekes módon vált szét kettejük története : míg a mókás ábrázatú kis bostonit külleme, addig az amstaffot ereje és munkabírása miatt kezdték tenyészteni. Az előbbiből a gazdag polgárok kedvence, vagyis öleb lett. Az amerikai staffordshire terrier viszont egy igazi mindenes kutyává vált. Az USÁ-ban máig éppúgy őriz nyájakat és ingatlanokat, mint ahogyan vadásznak is vele, de a legtöbben egyszerűen csak házikedvencnek tartják.


Noha a fajtakörbe tartozó ebek valamennyien a kutyaviadalok kegyetlen céljára mintegy kétszáz évvel ezelőtt kitenyésztett félvér-gladiátoroknak köszönhetik létüket, mára igencsak távol kerültek ettől az eredettől. Ezek a kis-, illetve kisközép méretű fajták mára igazi családi és házi kedvencekként, valamint kiváló házőrző kutyaként ismertek. Már kitenyésztésük is kimondottan azzal a céllal indult meg a múlt század közepétől, hogy nagyra értékelt tulajdonságaikat ne pazarolják el a harci arénákban. Több hívük fogalmazott úgy az 1800-as évek végén, hogy a véres küzdelem egyszerűen méltatlan volt ezekhez a nagyszerű kutyákhoz.

Ezek a tenyésztők mindvégig nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy megőrizzék állataik bátor jellemét és pompás fizikumát, ugyanakkor súlyt helyeztek a mindennapi használhatóságra is. Ez nemcsak a társkutyaként való alkalmazást segítette elő, de a rágcsálóirtást (miniatűr bullterrier, staffordshire bullterrier és Boston terrier), a nagyvadvadászatot és a házőrzést, személyvédelmet (bullterrier, amerikai staffordshire terrier) is kiemelten fontos feladatként kezelték.

c., A bull-típusú terrier fajták jelene:

A bull-típusú terrierek szerte a világon nagy népszerűségnek örvendenek, s a legnagyobb kynológiai szervezet, az FCI is elismert fajtaként regisztrálja őket. Közkedveltségüket elsősorban annak köszönhetik, hogy az anyaországi és nyugat-európai szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek ezen kutyák használhatóságának, fizikumának és temperamentumának megőrzésére. Ezt szolgálja a mindegyiküknél érvényben lévő szigorú tenyésztési szabályzat és a teljesítményvizsgálati rendszer.

Magyarországon az elmúlt tíz évben váltak igazán népszerűvé, legalábbis a két nagyobb populációval rendelkező fajta. Azonban ez a divatossá válás egyet jelentett a szaporítás megindulásával, az állomány számának ugrásszerű megnövekedésével és minőségének egyidejű leromlásával. Noha egy-két tenyésztő igyekezett kiváló minőségű import egyedek tenyésztésbe vételével dolgozni, a többség egyszerűen darabszámra termelt. Az ő “munkájukat”, szemben a fajták jobbításáért küzdő szűkebb csoporttal, támogatta a MEOE is. Mivel a hivatalos szervezet egyetlen célja a kiadott származási lapok után beszedendő díjak maximalizálása volt (és az mind a mai napig), a nemesítést szolgáló szelekció helyett minden származási igazolással rendelkező egyed tenyésztésbe vételét engedélyezte, sőt szorgalmazta. A tenyészthető kutyák körének kiterjesztését úgy tette lehetővé, hogy ismeretlen származású egyedeket is ellátott ún. “B-törzskönyvvel”, ami már-már nevetségessé tette a tenyészszelekció rendszerét.

Példa : a 67 millió lakosú Olaszországban, ahol a pénzügyi lehetőségek miatt számos AKC Champion és más USA import amerikai staffordshire terrier él (hazánkban eddig összesen 3 ilyen kan fordult meg). Emiatt összehasonlíthatatlanul jobb állománnyal rendelkeznek, mindazonáltal 1999-ben mindössze 394 egyed született náluk. A tízmilliós Magyarországon ebben az évben a MEOE mintegy 4000 törzskönyvet adott ki ebben a nem túl “nagy” fajtában ! Ennyire jók lennénk?

Ezt a tömegtermelést eddig mindenféle szűrés, tenyészalkalmassági vizsgálat nélkül végezték. Az ilyen egyedek utódainak túlnyomó többsége ( 80 % ) felülbélyegzett törzskönyvvel került regisztrálásra, vagyis a szülők nem rendelkeztek még az oly könnyen megszerezhető MEOE tenyészszemlével sem. Ezek a kutyák sem küllemükben, sem karakterükben nem felelnek meg fajtájuk standardjának, csak gyenge másolatok.

Ha az EU-országokban évek óta szinte állandó ebszaporulatot és az adott nemzet lélekszámát összehasonlítjuk, meglepő arányokat kapunk. A szomszédos Ausztria (lakossága 8.5 M) esetében például 12.000 kutyát törzskönyveznek évente. A többi nyugat-európai államban is hasonlóan alakul a lakosság lélekszámának és az évente törzskönyvezett ebek számának aránya. Ezt alapul véve Magyarországon a jelenlegi százezer helyett, kb. 15.000 (!) kutyát lehetne/kellene törzskönyvezni. Ez a szám egyébként szinte pontosan megegyezik a MEOE által tenyészthetőnek minősített szülőpárok (nem felülbélyegzett törzskönyvű) utódainak számával.

Ennek az évek óta folyó “kutyagyártásnak” annál inkább is véget kell vetni, mert a hazai állattartási, állategészségügyi, állatvédelmi helyzet katasztrofális. Amíg a kutya Magyarországon ilyen olcsó, azaz mindenki számára hozzáférhető, a helyzet nem változik. Ellenben ha a szűkebb és szabályozott “piacon” a kutyavásárlás – már csak a törvényszerűen megemelkedő anyagiak miatt is – megfontoltságot és előrelátást követel a leendő tulajdonostól, így kevesebb lesz a megunt és kidobott kedvenc is. A minőségi követelmények miatt kevesebben élhetnek vissza a kutyák szeretetével, kevesebben tarthatják haszonállatként, minden tüzelésnél fedeztetve szukáikat.

A MEOE által szentesített tömegtermelés következtében ma Nyugat-Európában csak legyintenek, ha a magyar kutyákra terelődik a szó. Az a néhány valóban világra szóló eredmény, melyet a fanatikus szakemberek évről-évre elérnek, s melyeket a MEOE saját dicsőségére reklámoz, nem feledtetik a kutyák szégyenletes nyugati exportját.

Még egy fontos adalék a kutyaharapásokkal kapcsolatban. A tömegtermelés eredményei ugyanis a labilis idegrendszerű, kiszámíthatatlan viselkedésű példányok. Közülük kerültek ki az elmúlt évek harapásos eseteinek elkövetői, néhányszor emberek gyilkosai. Ellenben sohasem fordult elő, hogy egy felelősségteljes és minőségi kutyákat tenyésztő szakembertől származó egyed emberre támadt volna, mivel az ilyen példány ősei kizárólag szigorú szelekció után kerültek pároztatásra. Így az ő állományukból már régen kirostálódtak az idegrendszeri instabilitással rendelkező egyedek.

d., Tenyészcél :

A BTMK tenyészcélja, hogy a bull-típusú terrierek anyaországaiban meglévő évszázados tenyésztési tapasztalatokat, hagyományokat átvegye. Ugyancsak adoptálni kívánja az ezen szervezetek által kidolgozott, a fajtaleírásokon nyugvó tenyészszelekciós rendszert, amely a küllemi és a jellembéli értékeket egyaránt figyelembe veszi. Tenyésztési programját és egyéb terveit úgy hajtja végre, hogy azok az FCI előírásainak is megfeleljenek.

A BTMK határozottan véget kíván vetni a fajtáink esetében lassan egy évtizede a MEOE által folytatott gyakorlatnak. A szigorú tenyészalkalmassági követelményrendszer bevezetésével éppen a hazai állomány alapos minőségi megszűrése, és az évenkénti szaporulat jelentős számbeli csökkentése a cél. Ez a szisztéma alkalmas arra, hogy a Magyarországon eddig darabszámra történt felelőtlen szaporítást felváltsa a mennyiségében lényegesen szűkebb, minőségi tenyésztés. Ennek következtében alig néhány év alatt kialakulhat egy a fajtaleírásnak többségében megfelelő, nemzetközi nívójú, széles genetikai bázisú állomány, amely biztosítja hazánkban a BTMK által gondozott öt fajta fennmaradását és továbbfejlődését.

2., A tenyésztés módszere

Az 1/d. pontban kifejtett tenyészcél eléréséhez az alábbi folyamat lépéseit kell maradéktalanul alkalmazni:

1., A küllemi és karakteri teljesítmény lemérésén alapuló tenyészszelekció

2., A Tenyésztési Szabályzatban foglaltak betartása

3., Tenyészinformációs rendszer üzemeltetése a BTMK-n belül

4., Az alombejelentés rendjének betartása

5., Az alomellenőrzés rendjének betartása

6., A törzskönyvezés rendjének betartása

7., Buyers Beware

8., A született egyedek küllemi és karakteri teljesítményének lemérése

9., A BTMK-tagok etikai kódexében foglaltak betartása

10., A BTMK elismert tenyésztőinek etikai kódexében foglaltak betartása

2/1. A küllemi és karakteri teljesítmény lemérésén alapuló tenyészszelekciós rendszer célja, hogy az állományt fenotípus és wesen tekintetében alapos szűrésnek vesse alá. Kiválasztja a tenyészcélnak megfelelő egyedeket az állományból, és minősítésükkel elkülöníti őket a tenyésztésre alkalmatlan, kedvencnek tartható egyedektől. A BTMK csak a tenyészminősített egyedek tenyésztésbe vételét engedélyezi. Minden tenyésztő és tenyésztő szervezet célja csak az lehet, hogy az ősöknél jobb minőségű utódok létrehozásáért dolgozzon. Ez kizárólag egy ehhez hasonlóan szigorú feltételrendszerrel és szelekcióval érhető el.

A küllemi és karakteri teljesítmény lemérése a kiállításokon, a munkaversenyeken és a Tenyészalkalmassági Vizsgán, röviden TA-vizsgán történik. Az itt elért eredmények az egyes egyed tenyészebként való minősítésében és besorolásában kizárólagos szerepet játszanak.

A BTMK minősítési rendszere az évente többször megrendezésre kerülő különböző ( FCI, Szövetségi, klub ) hazai és külföldi kiállítások pártatlan és magas szakmai színvonalú bírálatai által odaítélt címeket, eredményeket az egyedek külső minőségének megítélésében veszi figyelembe. A munkavizsgákon, -versenyeken és próbákon elért eredmények, bár a használhatóság és karakter megítélésében jelentőséggel bírnak, a tenyészalkalmasság megszerzésének és az egyed tenyészosztályba való besorolásánál nem meghatározóak. A bull-típusú terrierek ugyanis, noha azokat is meghaladó teljesítményre képesek, nem tartoznak a klasszikus munkafajták közé.

A kiállítási eredmények (győztes címek) viszont a tenyészalkalmasságot már megszerzett ebek osztályokba való besorolása során értékelésre kerülnek a klub részéről. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eddigi MEOE gyakorlattal ellentétben pusztán a kiállítási eredmények (kanoknál minimálisan két nyílt osztályos “kitűnő”, szukáknál két “nagyon jó” minősítés) nem elegendőek a tenyészalkalmasság megszerzésére.

Ugyanakkor a kiállítási és munkaeredmények a tenyészosztályba való besoroláson túl is direkt behatással bírnak az állomány alakulására. Feltehető ugyanis, hogy a tenyésztők a tenyészalkalmasságot szerzett ebek közül az ilyen eredményekkel rendelkező egyedeket használják leginkább tenyésztésre. Az is valószínű, hogy a kutyavásárláson gondolkodó igényes emberek is az ilyen szülők utódait keresik elsősorban.

A tenyészalkalmasság kizárólag a BTMK által évente többször megrendezésre kerülő TA-vizsgán (lásd a Teljesítményvizsgálati Szabályzatban – III. sz. melléklet) szerezhető meg az általunk gondozott fajták esetében. Ez az összetett követelmény-rendszer egyszerre, a kiállításokon szokásos módszernél lényegesen behatóbban vizsgálja az ebek küllembéli és idegrendszeri teljesítményét, a tenyésztésre való alkalmasságot.

A TA-vizsgán kiszűrésre kerülnek a küllemileg nem megfelelő, anatómiai rendellenességet mutató, labilis idegrendszerű (félénk vagy agresszív) példányok. Az ilyen ebek kizárása a tenyésztés folyamatából alapvetően fontos egy minőségi állomány kialakításában (ma sajnos ezek alkotják a hazai populáció 60-70 %át). A TA-vizsgán való megfelelés így ennek megfelelően azt jelenti, hogy az adott egyed fenotípusában és wesenében megfelel fajtája standardjának, és ezáltal alkalmas a tenyésztésbe vételre. Kedvezően jeleníti meg saját fajtáját, valamint a tipikus és kívánatos viselkedésformákat mutatja.

A BTMK kizárólag a TA-vizsgán megfelelt, azaz “tenyészthető” minősítést szerzett ebek tenyésztésbe vételét engedi, azaz csak két ilyen egyed utódai kerülhetnek törzskönyvezésre. A kiállításokon, munkavizsgákon és –versenyeken elért eredmények a tenyészthetőnek minősített egyedek osztályokba való besorolása révén játszanak szerepet a legkiválóbb tenyészkutyák kiválasztásában (lásd a Törzskönyvi Szabályzatban – IV.sz. mellékletet). A rendszer így biztosítja a standardnak többségében megfelelő, a jelenleginél a szigorú szelekciós rendszer természetéből adódóan lényegesen szűkebb állomány kialakulását Magyarországon alig néhány év után.

2/2. A Tenyésztési Szabályzat (lásd IV. sz. melléklet) előírásai közül a tenyésztésbe vétel általános szabályai a legfontosabbak:

Amint látható, a szabályozás célja nemcsak a jelenlegi tenyészkorú állomány minőségi megszűrése, de a születendő utódok – így az egész populáció – számbéli korlátozása is.

2/3. A Tenyészinformációs Rendszer (TR) üzemeltetése azt jelenti, hogy a tagok és más érdeklődők számára – külön kérésre, szolgáltatásként – a BTMK saját számítógépes adatbázisából nyomtatott formában eljuttatja a kért információt. Ez lehet származási lap fénymásolata, tenyésztési adatok (eddigi fedezések, almok, kölykök száma, stb.), utódok eredményei, tenyészosztályba való sorolás, stb.

Ezek az információk hozzásegítik a tenyésztőket a számukra legkedvezőbb genotípusú eb kiválasztásához, vagyis a tenyésztési cél megvalósításához. A TR ugyanígy megkönnyíti a kutyavásárlás előtt állók döntését a szülők és más korábbi utódaik teljesítményének, eredményeinek megismertetésével. Tulajdonképpen mindenki számára áttekinthetővé, követhetővé és hitelessé teszi a hazai állományról rendelkezésre álló összes adatot, vagyis a populáció alakulását.

2/4-6. A törzskönyvezés rendjét a Törzskönyvi Szabályzat (V. sz. melléklet) tartalmazza. A törzskönyvezés célja, hogy a küllemi, a munka, valamint a tenyésztési teljesítményekre irányuló adatgyűjtés, rendszerezés és értékelés után az állományt kategorizálja. Ezen kategóriák alapján állítja ki a tenyésztésbe vett egyedek utódai részére a származást igazoló különböző okmányokat.

Az alombejelentés és az alomellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy a központi nyilvántartás (Törzskönyv) adatai a tenyésztési adminisztrációs folyamat során mindvégig hitelesek maradjanak. Ezen rendelkezések egymásra épülő pontjainak betartása kizár minden olyan lehetőséget, amely a tenyésztés alapvető céljától a törzskönyvi adatok manipulálásán keresztül való eltérést jelenthetné. Csak szigorú ellenőrzéssel lehet biztosítani a hazai állomány töretlen minőségi fejlődését.

2/7. A Buyers Beware a TR-nek a szélesebb közönséghez szóló változata. Tulajdonképpen egyfajta vásárlási tanácsadást jelent, amely a nyugati országokban már évek óta jól működik. Az itt fellelhető információk elősegíti a fajtáink iránt érdeklődők megalapozott döntését. Csak ez lehet a felelősségteljes és mindkét fél számára boldog kutyatartás alapja.

A Buyers Beware két részből áll. Az elsőből az érdeklődők értesülhetnek a klub által törzskönyvezett (törzskönyvezendő) almok elérhetőségéről, a kölykök adatairól (kor, nem, szín) és a szülők eredményeiről, tenyészosztályáról. A másodikban tájékoztatást találnak a kölyökvásárlás általános ajánlott feltételeiről (szerződés, garanciák, stb.), a kölyöknevelésről, a szobatisztaságra, engedelmességre szoktatásról, stb.

A BB-t a BTMK nem szolgáltatásként, hanem segítségnyújtásként kezeli. Ennek megfelelően a bekerülés is a klub Törzskönyvének adatai, és nem egyéni jelentkezés alapján történik, vagyis nem hirdetési fórum. A tenyészminősítést szerzett szülők törzskönyvbe került (kerülő) utódai viszont automatikusan belekerülnek. A BTMK ugyanis csak ezeket tudja felelősséggel ajánlani, mint a tenyészcélnak megfelelő kutyákat.

A BB-t a BTMK saját hivatalos lapjában és az Interneten 1999. júniusa óta üzemelő homepage-n teszi közzé.

2/7/b., A BTMK saját lap indítását tervezi “Bull & Terriers Magazin” címmel. Mivel az “összkutyás” magazinoknak nem feladata ezen fajták kiemelt tárgyalása, a nagyjából évente egyszer rájuk szánt egy-két oldal csak az általános bemutatás szintjén foglalkozott velük. A fajtáink iránt komolyan érdeklődők és az azokat tartók számára viszont szükséges ezen kutyák részletesebb bemutatása.

A “Bull & Terriers Magazin” célja, hogy a fajtakör tagjait egy szaklaptól elvárható szinten tárgyalja, és segítséget nyújtson olvasóinak a tartás, kiképzés, tenyésztés speciálisan rájuk vonatkozó kérdéseiben. Az anyaországi egyedek és a kiállítási győztesek bemutatásával hozzásegíti a hazai kutyatartókat a kívánatos küllemi tulajdonságok megismeréséhez.

Az első szám megjelenését 2000. májusára tervezzük, utána negyedévenként, igény szerint kéthavonta jelentkeznénk a “B & T’s Magazin” számaival.

2/8. Az utódok küllemi és karakteri teljesítményének lemérése, az ott elért eredmények a szülő tenyészegyedek tenyészosztályokba való besorolásában is szerepet játszanak. Vagyis a tenyészosztály-rendszer kategóriáiba való bejutást az utódok eredményei is befolyásolják (részletesen lásd a Törzskönyvi Szabályzatban).

2/9. A BTMK-tagok etikai kódexét a VII/1. Sz. melléklet tartalmazza. Célja, hogy a klub által gondozott fajták egyedeit tartóknak olyan morális és szakmai útmutatást adjon, amely segíti őket a kutyatartás helyes módjának megválasztásában. Ez a kódex nemcsak az eb elhelyezésére, táplálására, gondozására és kiképzésére, a kiállításokon való viselkedésre vonatkozik, de a – kutyákkal esetleg nem szimpatizáló – környezettel való harmonikus együttélésre is. A kódexben foglaltak betartása így nemcsak az egészséges szervezetű, jó idegrendszerű állomány megteremtésében, de a kultúrált kutyatartás terjesztésében is fontos szerepet játszik.

2/10. A BTMK elismert tenyésztőinek etikai kódexe (lásd VII/2. Sz. melléklet) bár a fentieknél szűkebb kört érint, mélyrehatóbban befolyásolja az egész állomány minőségének alakulását. A tenyészteni szánt egyedek felelősségteljes kiválasztására, a tenyésztésbe vett állatok speciálistartási körülményeinek megteremtésére, a szaporulatról való szakszerű gondoskodásra, a kölykök felnevelésére vonatkozik. Ezen túlmenően érinti a kiskutyák eladását, a hirdetésektől kezdve a leendő tulajdonosok korrekt tájékoztatásáig, és a velük való kapcsolattartásig. Vagyis a tenyésztőknek szánt szűk értelemben vett szakmai útmutatáson túl a leendő tulajdonosok részére egyfajta biztonságot, korrekt feltételeket is nyújt.

3/1., A fajtakörre jellemző és ajánlott tartási mód

A BTMK által gondozott öt fajta kistestű (Boston terrier, miniatűr bullterrier), illetve kisközép méretű (amerikai staffordshire terrier, angol bullterrier, stafordshire bullterrier). Ennek megfelelően tartási módjuk is roppant hasonló, melyet a “vegyes” jelzővel jellemezhetünk a legjobban. Ez azt jelenti, hogy számukra az ideális elhelyezés egy megfelelően elkerített kertes családi ház. Legjobb, ha a lakásba napközben, esetenként éjszakára is bebocsájtást nyernek. A kutyák idejük egy részét így a kertben töltik, míg máskor a házban tartózkodnak.

A fajtakörbe tartozó kutyák rövid szőrük és termetük miatt elméletileg jól tarthatóak akár egy kis lakásban is. Mivel nem ugatósak, a szomszédokat sem zavarják. Azonban alapvető jellemvonásaik, elsősorban mozgásigényük miatt ez a megoldás a két kistestű fajtát leszámítva nem javasolt esetükben.

A bull-típusú terrierek jelleméből következik, hogy fokozottan igénylik az emberi társaságot. Ezért a tulajdonosnak célszerű kutyáját otthonába beengednie, a szükséges tudnivalók – szobatisztaság, stb. – egyidejű elsajátításával. Amennyiben a kutyát kirekesztjük a család életéből, minden esély megvan arra, hogy letargikussá, apatikussá váljon. Ugyanilyen hatással bír az állandó bezártság, láncra kötés, amely fokozottan veszélyes reakciókat is kiválthat esetükben.

Mivel a fajtakörbe tartozó kutyák hiperaktívak, igénylik a rendszeres és kielégítő mozgást. A kert mérete nem is igazán bír döntő fontossággal esetükben, mert magától egyetlen egészséges eb sem rohangál. Ennek a napi tréningnek így mindenképpen a tartási helyen kívül, azaz sétáltatás vagy futtatás formájában kell történnie. Ez természetesen feltételezi az alapvető engedelmességi tudnivalók elsajátítását, amely elengedhetetlen a kutyával való – mindenki számára – biztonságos közlekedéshez.

A kerten belül célszerű kennelt építenünk kutyánk számára, ahová időnként (és nem állandóan!) becsukhatjuk, például idegenek érkezése, tüzelés, stb. esetén. A kennel mérete egy kutyára vetítve nem lehet kisebb 5 négyzetméternél. A kennelen belül helyezzük el a kutyaházat, amely tekintve tulajdonosuk rövid szőrét, mindenképpen hőszigetelt legyen. A kennel és a kutyaház méretezésére, szakszerű megépítésére vonatkozó tudnivalók megtalálhatók a szakkönyvekben. A klub tevékenységi körébe tartozó fajtákra vonatkozó ajánlott tartási mód kiegészítése a BTMK-tagok etikai kódexében szerepel.

3/2., A tenyésztésnél ajánlott tartási mód

E speciális feltételrendszer a tenyésztésbe vett egyedek kedvencként tartott társaiktól eltérő igényeinek megfelelően került összeállításra. A tenyésztésre kijelölt, a BTMK TA-vizsgáján “tenyészthető” minősítést szerzett egyedek közül elsősorban a megtermékenyített szukák elhelyezése és etetése, valamint az utódokról való szakszerű gondoskodás a kényes pont.

A vemhesség 5. Hetétől a szukát óvni kell a megerőltető mozgástól, a stresszes helyzetektől. A 7. Héttől célszerű megismertetni az ellető ládával, s hagyni, hogy abban aludjon. Az ellető láda méretezésének, megépítésének, elhelyezésének és berendezésének módja megtalálható a szakkönyvekben, akárcsak a vemhes és kölykes szuka speciális etetésére és gondozására vonatkozó tudnivalók.

A vemhesség utolsó, 9. Hetében a szuka lehetőleg állandó felügyelet alatt legyen, mivel a kölykezés ekkor következik be. Az ellető ládának befogadó helyiséget ilyenkor a szokásos 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet helyett fűtsük fel 26-28 Celsius-fokra. A kölykezés alatt vegyük igénybe állatorvos segítségét.

Bár csak a két legkisebb testű fajta, a miniatűr bullterrier és a Boston terrier esetében javasolt a lakásban való tartás is, a tenyésztés során célszerű valamennyi bull-típusú terrier szukát ily módon elhelyezni. Ezt kívánja az ideális környezeti hőmérséklet biztosítása, az állandó felügyelet. Azonban a kölykök felnövekedésével, pontosabban a 3. Héttől biztosítani kell számukra a megfelelő – kezdetben természetesen igen szűk – mozgási lehetőséget. A kölykök egyre inkább igénylik a szabad levegőt, a napfényt, anyjuk pedig a tőlük való nyugalmat. Ilyen körülmények aligha biztosíthatóak egy lakásban.

A BTMK elismert tenyésztőinek etikai kódexe tartalmazza a tenyésztésnél alkalmazandó eljárások kiegészítését.

Ajánlott olvasmány : Jacqueline Fraser: Az amerikai staffordshire terrier

Dr. Dieter Fleig: A bullterrier

Danny Gilmoure: Staffordshire Bullterrier Today

Kocsis Miklós: Bulldog Enciklopédia

Andrew Edney – Roger Mugford: A kutya egészségkönyve

Mannfred Koch-Koschtersitz: 400 tanács kutyakedvelőknek

4., A nyilvántartás, az azonosítás és igazolások rendje

A nyilvántartás, az azonosítás és igazolások rendjét részben a Teljesítményvizsgálati Szabályzat, részben a Törzskönyvi Szabályzat és a Tetoválási Szabályzat tartalmazza.

5., Az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módja és dokumentálásának rendje

Az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét a Törzskönyvi Szabályzat és a Tetoválási Szabályzat (lásd VI. sz. melléklet) tartalmazza.

6., Az ebek jelölésének módja:

Az ebek egyedi megjelölésének kétféle módja van : a tetoválás és a mikrochip.

a., Tetoválás:

A tetoválás az ebek hagyományos megjelölési módja. Magyarországon elsősorban ezt alkalmazzák.

A tetoválás szabályait részletesen a Tetoválási Szabályzat tartalmazza.

b., Mikrochip:

Bár hazánkban az ebek egyedi azonosításának ezen módja még egyáltalán nem elterjedt, a világon egyre népszerűbb. A tetoválásnál sokszor felismerhetőbben (leolvasó szükséges), de mindenképpen tartósabban őrzi az eb születésére vonatkozó adatokat. Ezen túlmenően lényegesen nagyobb segítséget nyújt a gazdának az állat elvesztése, illetve a hatóságnak károkozás esetén. Tartalmazza ugyanis a tulajdonos adatait is, ráadásul megújíthatóan, ami a tetoválás esetében egyszerűen kivitelezhetetlen.


A fentiek alapján a BTMK is javasolja tagjainak, hogy kutyájuk megjelölésére alkalmazzák a mikrochipes megoldást is. Ezt azonban egyenlőre csak a tetoválás kiegészítéseként fogadja el. A mikrochip elhelyezéséről az állatorvosi szakrendelők adnak felvilágosítást.

Vissza